Még a vírus beköszöntötte előtt, amikor még szabadon tudtunk járkálni, boltokba menni és nézelődni, nem kellett félnünk semmitől, gondolkodtam rajta, hogy a lakás nappalijába, ahol nagyon sok időt töltünk el a gyerekekkel is, de sokszor a kávénkat is itt fogyasztjuk el a férjemmel, és ha esetleg véletlen lenne rá idő, akkor egy pohár vörösbort is itt szoktunk meginni és közben beszélgetni, tehát a pihenő időnk is itt van, kellene egy vászonkép. Persze azt nem tudtuk eldönteni hogy mit ábrázoljon, ötletek már voltak, de sajnos nem igazán tudtunk dűlőre jutni a kérdésben. Talán ezért is odáztuk el ennyire a megvásárlását. Így aztán sajnos le is csúsztunk róla, mert közben persze bezártak mindent. Megértem én hogy védekezni kell, de lassan mindennek a beszerzése annyira nehézkes, hogy ez előtt ez elképzelhetetlen lett volna a számomra is.
Most azonban egy csodára bukkantunk, hiszen a szalaibalazs.hu oldalon barangolva rátaláltunk egy mennyországra ami a vászonképek világát érinti. Rengeteg és gyönyörűbbnél gyönyörűbb kép várja itt a gazdáját, és annyira szépek, hogy először dönteni sem tudtunk, hogy melyik lenne a legjobb a nappali falára. Persze most már tudjuk, hogy egy Balaton vászonkép, de ezt a döntést nehéz volt meghozni, mert vetélkedett vele egy gyönyörű Levendula kép is. Megrendeltük már, és hamarosan meg is fog érkezni. Alig várom, hogy feltegyem a falra és reggel, az első kávém alkalmával csak csodáljam ezt a képet, ami a régi nagy családi kirándulásokat is az eszembe juttatja, hiszen rengeteg időt töltöttem ennél a tónál még gyerekkoromban. És azt is eszembe juttatta, hogy amint vége ennek a nehéz időszaknak és lehet menni végre, elvisszük a gyerekeket és sokat fogunk velük a Balcsira járni, hiszen azok az évek nekem is hatalmas energiát adnak még felnőttként visszatekintve is.